Egy rosszul sikerült kiválasztásnál már másfél hónap alatt közel 1,7 millió forintnyi vállalati ráfordítás gyűlhet össze egy átlagos keresethez közeli fizetésű munkavállalónál. A hirdetés, a kiválasztásra fordított munkaidő, a betanítás és a bérköltség mind összeadódik. Ha pedig kiderül, hogy nem a megfelelő embert vettük fel, a folyamat jelentős része kezdődhet elölről.
Egy sikertelen toborzás költségét könnyű alábecsülni. Ha egy új munkatárs néhány hét után távozik, vagy a munkáltató a próbaidő alatt úgy dönt, hogy nem folytatja vele, elsőre talán csak arra gondolunk: újra meg kell hirdetni a pozíciót.
Pedig addigra a vállalkozás már jelentős összeget fordíthatott a kiválasztásra és az új munkatárs foglalkoztatására.
Induljunk ki egy reális magyar fizetésből
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2026 júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 745 500 forint, a nettó átlagkeresete 523 300 forint volt.
Vegyünk ezért példaként egy kerek, nettó 500 000 forintos fizetést.
Adókedvezmények nélkül ehhez megközelítőleg 752 000 forintos bruttó munkabér tartozik. A munkáltatót főszabály szerint 13 százalék szociális hozzájárulási adó is terheli, így a havi munkáltatói bérköltség körülbelül 850 000 forint.
Másfél hónap alatt ez már közel 1 275 000 forint.
És eddig kizárólag a foglalkoztatás közvetlen bérköltségéről beszéltünk.
Mire kiderül, hogy nem működik
Nem minden munkakörben ugyanannyi idő alatt derül ki, hogy jó döntés volt-e a kiválasztás. Néhány hét alatt azonban már számos fontos jel láthatóvá válhat: hogyan dolgozik az új munkatárs, mennyire képes elsajátítani a feladatokat, hogyan működik együtt másokkal, mennyire önálló, illetve teljesíti-e azokat az elvárásokat, amelyek miatt felvették.
Tegyük fel, hogy másfél hónap után a munkáltató arra jut: a kiválasztás nem sikerült.
Mennyit fordíthatott erre a vállalkozás addigra?
1. Már maga a toborzás is pénzbe kerül
Az álláshirdetés, a közösségi médiában futtatott kampány, az állásportál használata vagy egy külső toborzó bevonása mind közvetlen költséget jelenthet.
A pontos összeg pozíciónként jelentősen eltérhet, de egy dolog biztos: mire az első jelölt megérkezik az interjúra, a vállalkozás már pénzt költhetett a megtalálására.
2. A kiválasztással töltött munkaidő sincs ingyen
Ez az egyik leggyakrabban elfelejtett költség.
Valakinek meg kell írnia és közzé kell tennie az álláshirdetést, át kell néznie az önéletrajzokat, előszűrést kell végeznie, meg kell szerveznie és le kell folytatnia az interjúkat.
És általában a vezető is bekapcsolódik a folyamatba.
Ha a HR-es vagy az adminisztrációért felelős munkatárs 15 órát, a vezető pedig további 6 órát fordít a kiválasztásra, az már 21 munkaóra egyetlen pozíció betöltésére.
Attól, hogy erről nem érkezik külön számla, ennek az időnek ugyanúgy van költsége.
3. A beléptetés és a betanítás újabb ráfordítás
Az új kolléga első munkanapján újabb szakasz kezdődik: adminisztráció, eszközök és jogosultságok biztosítása, a folyamatok bemutatása, szakmai betanítás.
Mindehhez más munkatársak ideje is szükséges.
Ha egy tapasztalt kolléga két héten keresztül napi egy órát foglalkozik az új belépővel, az már tíz munkaóra. Ha a közvetlen vezető is rendszeresen támogatja és ellenőrzi, a ráfordítás tovább növekszik.
4. Közben több mint egymillió forint bérköltséget fizettünk ki
A példánkban szereplő munkavállaló másfél havi munkáltatói bérköltsége körülbelül 1,275 millió forint.
Fontos azonban pontosan fogalmazni: ez nem tekinthető teljes egészében veszteségnek. A munkavállaló másfél hónapon keresztül dolgozott, tehát ez idő alatt értéket is teremthetett.
A gazdasági probléma az, hogy a vállalkozás jelentős pénzt és munkaidőt fektetett egy olyan munkaviszonyba, amelyből végül nem lesz hosszabb távú foglalkoztatás. A betanításba fektetett idő egy része elveszik, a pozíció ismét megüresedik, és újra el kell kezdeni a keresést.
Nézzünk egy egyszerű példát!
Egy sikertelen kiválasztás első másfél hónapjának ráfordításai például így alakulhatnak:
Álláshirdetés és toborzás: 100 000 Ft
Kiválasztásra fordított munkaidő: 100 000 Ft
Vezető interjúkra és kiválasztásra fordított ideje: 100 000 Ft
Beléptetés és betanítás munkaidőköltsége: 150 000 Ft
Másfél havi munkáltatói bérköltség: kb. 1 275 000 Ft
Összes vállalati ráfordítás: körülbelül 1 725 000 Ft.
És ezen a ponton ismét nincs emberünk a pozícióra.
A számítás természetesen szemléltető példa. Egy alacsonyabb fizetésű, könnyebben betölthető munkakörnél kisebb, egy magasabb bérű vagy speciális szakértelmet igénylő pozíciónál lényegesen nagyobb összeggel is számolhatunk.
A látható költség azonban csak a történet egyik fele
A nemzetközi HR-kutatások ennél szélesebben vizsgálják a rossz kiválasztás gazdasági következményeit.
A Society for Human Resource Management (SHRM) kutatásai a közvetlen toborzási költségek mellett olyan tényezőkkel is számolnak, mint az alacsonyabb produktivitás, a vezető és a kollégák többletmunkaideje, az ismételt betanítás és az új toborzás.
A SHRM által közölt nemzetközi becslés szerint egy rossz felvételt követő teljes pótlási költség a munkavállaló fizetésének akár 50–200 százalékát is elérheti, a munkakör és a szenioritás függvényében.
Ezek az adatok nem ültethetők át automatikusan a magyar munkaerőpiacra, a nagyságrend azonban jól mutatja, miért nem érdemes kizárólag az álláshirdetés árával számolni egy sikertelen kiválasztás költségeként.
A vezető ideje is pénz
Ha egy új munkatárs nem megfelelően teljesít, általában nemcsak az ő munkája lesz kevésbé hatékony.
A vezetőnek többet kell ellenőriznie, újra el kell magyaráznia feladatokat, javítania kell a hibákat, és esetenként a csapat más tagjainak is át kell venniük bizonyos feladatokat.
Egy SHRM által ismertetett kutatás szerint a vezetők átlagosan munkaidejük 17 százalékát fordították gyengén teljesítő munkatársak menedzselésére.
Ez azért érdekes költség, mert nem jelenik meg külön soron a könyvelésben.
A vezető fizetése ugyanannyi marad. A vállalkozás szempontjából azonban nagyon nem mindegy, hogy ezt a munkaidőt ügyfelekre, értékesítésre, fejlesztésre és a csapat irányítására fordítja, vagy egy rosszul működő foglalkoztatási helyzet kezelésére.
És kezdődhet minden elölről
Ha a munkavállaló távozik, a pozíció ismét üres.
Új hirdetés. Új jelentkezők. Új interjúk. Új kiválasztás. Új beléptetés. Új betanítás.
A SHRM 2026-os, több mint 4600 szervezet adatait feldolgozó nemzetközi benchmarking kutatásában a nem vezetői pozíciók betöltési idejének mediánja 39 naptári nap volt.
Vagyis a hibás kiválasztás nemcsak az addig elköltött pénzről szól. A vállalkozás heteket veszíthet azzal is, hogy ismét megfelelő embert keres ugyanarra a munkakörre.
A kiválasztás gazdasági döntés
Különösen kisebb vállalkozásoknál érthető a törekvés: minél gyorsabban találjunk valakit.
Van egy üres pozíció. Sok a munka. Ember kell.
A gyorsaság fontos, de önmagában nem elegendő.
Ha néhány héttel később ugyanott tartunk, ahol elkezdtük, nemcsak időt veszítettünk. Jelentős vállalati erőforrást is felhasználtunk.
Ezért van gazdasági jelentősége annak, hogy pontosan meghatározzuk, kit keresünk, megfelelően szűrjük a jelentkezőket, előre meghatározott szempontok alapján interjúztassunk, szükség esetén szakmai feladatokkal mérjük a kompetenciákat, és ne kizárólag a megérzéseink alapján döntsünk.
A jó kiválasztás is pénzbe és időbe kerül.
A kérdés nem az, hogy költünk-e a kiválasztásra. Hanem az, hogy mikor: a megfelelő ember megtalálása előtt – vagy egy rossz döntés után, amikor mindent kezdhetünk elölről.
Források
Központi Statisztikai Hivatal: Keresetek, 2026. július
Society for Human Resource Management (SHRM): 2026 Recruiting Executives Benchmarking – Attracting Critical Talent
Society for Human Resource Management (SHRM): kutatások és szakmai összefoglalók a hibás kiválasztás és a munkavállalók pótlásának költségeiről
Kép: ChatGPT
